ett szemetesemet..-Cigiztél?- szegezi nekem a kérdést, látva, hogy az ablakban ülök. Persze a laptop az ölemben van, arra az esetre ha valaki benyitna, úgy ahogy most ő is tette.. Elképedt arccal mélyen beszívja a szobám levegőjét és megállapítja, hogy bagószag van.
-Nem!- vágom rá, talán túlságosan is gyorsan..- Csak szeretek az ablakba ülni..- teszem hozzám, és egy picit meginog az elszántságom, mi szerint hazudni fogok. Mi értelme? Hiszen úgyis tudja, hogy mi folyik itt.. Nem szeretek hazudni, de valahogy ez a helyzet a hazugságomat kívánja.
-Olyan cigiszag van!- mondja erőteljesen. Tudja! Tudom, hogy tudja. Ki ne tudná? Bűzlik minden a bagószagtól, akkor egyáltalán minek kérdezi? Még el motyog valamit magában, majd kimegy.
Fusztrál.Azt veszem észre, hogy a szokásosnál picit gyorsabban dobog a szivem. De hiszen úgyis tudja! Nincs miért aggódnom.. Ma bevallom.. Tudja, hogy nem tehet ellene semmit. Mindenki tudja.. C'est la vie..